Szatmárnémeti történelme

Három-négy évtizeddel ezelőtt ünnepelték Szatmárnémeti millenniumát. Ezer év telt el akkoriban a város első írásos említése óta. Első nevét a 34-ből Szent István király német felesége adta. Ez leginkább a német Salzmarkt (Sópiac) lehetett. Szatmár, Sătmar, Zothmar, vagy akármint hívták később, biztosan szép helység volt. A természet varázslatossá tette, a kultúrák összefonódásából pedig - 3-4-5-6 nemzetiség élt itt mindig - toleráns szellem született.

 

Mivel egy hajózható folyó - a Szamos -partján fekszik, a kereskedelem vendégszeretetté változott. Szatmárnémeti úgy élte át a középkort, mint minden fontos város, meghódították, lerohanták a törökök és a tatárok, porig égett, újjáépítették. A 16. század környékén Erdély legreprezentatívabb városai közé számított. A legfontosabb okiratot, amely az újkor hajnalán meghatározta az erdélyi lakosság sorsát, Szamáron írták alá 1711-ben. Ez volt a Szatmári béke. Ennek volt a 300. évfordulója 2011-ben. Tanúként áll az épület, amelyben aláírták. Most Szatmárnémeti művészeti múzeumának ad otthont. A régi várból megmaradt néhány faltöredék, amelyek a valamivel később elkészült épületek alapjaivá váltak. A régi városközpont felől néhány utca látható monumentális épületekkel, amelyek homlokzata az idők mostohaságáról tanúskodik.

 

 

Több tíz, a legkülönfélébb stílusokban elkészült épület - a neobarokktól a szecesszióig - arra vár, hogy restaurálják, s hogy a város visszanyerje egykori fényét. Az utazó meglepődve tapasztalhatja, hogy egy európai „burg" közepén áll, ahol szigorúság és az alázat élénk építészeti párbeszédben áll egymással. Egy csendes város ez, ahol az értelmes cselekvés alapjai régen lerakódtak. A vár élete mindig is a várost átszelő folyóhoz, a Szamoshoz kötődött. A jobb parton található a régi város elragadó lakónegyedeivel, szép és komfortos házaival, némelyek valóságos zöldövezetbe bújtatott építészeti remekművek, a bal parton pedig a kommunizmus éveiben épült munkásnegyedek találhatók.

 

 

 

Sobieski János ezredes hódította meg Szatmár várát 1659-ben, neve szerepel a lengyelek és az erdélyiek között megkötött békeszerződésen. A szatmári várostroma és elfoglalása II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata következtében történt, ahol április 7-én elfoglalta Krakkót, június 23-án pedig Varsót. Az volta terve, hogy megszerezze a lengyel trónt. A lengyel hadsereg ellentámadást intézett, s július 22-én legyőzte II. Rákóczi Györgyöt Czerni Ostrownál, Rákóczi üldözésére indult, s közben elfoglalta Szatmárt. Ezen viták közepette, miután II.Rákóczi György szövetségeseit, Constantin Şerban és Gheorghe Şefan uralkodókat megfosztották trónjuktól, Havasalföld trónját Mihnea vajda foglalja el. Mihnea 1659. október 4-én szövetséget köt II. Rákóczi Györggyel, s egy, a törökökkel lefolytatott ütközet után Szatmárra vonul vissza. A történelmi források feljegyzik II. Rákóczi György és Mihnea vajda közti barátságot, valamint azt, hogy előbbi utóbbinak szállást ajánl Szatmáron. Ugyancsak feljegyezték, hogy az itteni nemesség jó hangulatot teremtett a menekült román uralkodó számára. Mihnea vajda 1659. decemberétől 1660. április 6-ig élt Szatmáron. Halála délután 17 órakor következett be szívroham miatt egy, a tiszteletére adott lakomán, amelyet a szatmári nemesek szolgáltattak. A vár katonai temetőjében temették el, amely a mostani Kálváriatemplom mellett volt. Megemlítjük, hogy Szatmár középkori vára a mai Decebal, Cuza Vodă utcák, a Közpénzügyi Hivatal épülete, a Bunavestire patika, majd a Decebal utca által határolt területen feküdt, utóbbi utca a vár nyugati falára épült.

 

A szatmári festők szerencsés módon egészítik ki a nagybányai festőiskola műveit. A 70-es években, a kommunizmus idején épült Adminisztratív Palota Románia legmagasabb épülete, 2,6 méterrel magasabb, mint a bukaresti Intercontinental Szálló. Sikerrel versenyezhetne a vitatott Nép Palotájával.Amilyen óriási, éppen olyan barátságtalan, és miközben a Parlament épülete a kommunista grandománia szimbóluma, a szatmárnémeti épület inkább a szocialista realizmus terméke. Nagy és hideg, szürke és sötét, alkalmas lenne arra, hogy egy filmes csoport színhelyül válassza egy, a Ceauşescu korszak Drakulájáról szóló művész filmforgatásához. Ugyanakkor az épület hatalmas építészeti potenciál, alkalmassá lehetne tenni az európai elvárásokhoz. Ezen túl hatalmas fényképészeti lehetőség is. A világ minden tájáról érkező fotósok éjjel és nappal, napkeltekor és napnyugtakor is fényképezik. A tetején kilátó van, amelyről az egész várospanorámája látszik. Csupán építésének szomorú korszaka miatt nem lehet az Adminisztratív Palota a város jelképe. A Szamos kétfelé osztja a várost, a jobb parton található a régi város, a jobb parton pedig a 14-es, 15-ös, 16-os számmal jelzett lakónegyedek. A Kolozsvár irányába kivezető út mentén van az ipari park, a nemzetközi repülőtér, olyan nemzetközi vállalatok pedig, mint az Electrolux, a Dräxlmaier itt talált alkalmas helyet a termeléshez, mert innen könnyen elérhetők az európai országok és Ukrajna is.

 

Az eléggé gazdag szállodai kínálatból kiemelkedik a város központi részén található Poesis, az Astoria, az Aurora, a Dana, a Dacia (javítás alatt), a Bódi Villa. A hagyományos nyári teraszok és kerthelyiségek közül kiemelkedik a Poesis, a Mioriţa, a Bouling, a No Pardon, valamint a városközpont teraszai a nyári időszakban.

 

 

A 19. század végén épített Északi Színháznak két tagozata van, egy román és egy magyar. A Dinu Lipatti Filharmónia a nagy grafikus, Erdős I. Pál műtermének szomszédságában található, de közel van a Zenei és Képzőművészeti Líceum is, valamennyi a Tűzoltótorony varázslatos környezetében, amely Szamos-menti város afféle Eiffel-tornya. Mintha csak Budapest vagy Bécs építészeti környezetéből szakadt volna ki, a Ştefan cel Mare utca ámulatba ejti az építészet gyöngyszemei iránt érdeklődőket. A különböző stílusú homlokzatok restaurálásra várnak.

 

Egy valóságos csendoázis a Kálvária templom udvara, amely a régi vár helyén áll. Innen pár százméterre található a Poesis művészeinek kávéháza, s innen néhány utcányira áll a legnagyobb szatmári festő, Popp Aurel műterme. Az állomás melletti Kossuth-kert a szó igazi értelmében vett természeti rezervátum. Évszázados, a föld minden tájáról származó fák állnak itt. Az árnyas sétányokon szerelmes párok andalognak, van itt gyermekjátszótér, padok, amelyeken a nyugdíjasok mesélhetnek múltbeli élményeikről. A régi közfürdőt restaurálták, a mellette levő kémény pedig arra vár, hogy valódi műalkotássá alakuljon át, amolyan Traianus Oszlopává, amelyen jelenetek lesznek a város életéből.

 

 

A város templomai igaz építészeti műremekek a Kálváriatemplom, az „Urunk Mennybemenetele" rómaikatolikus székesegyház, a püspöki palota, a „Hildegárda" templom, a „Szent Miklós" magyar görög katolikus templom, a Láncos templom, A Németi református templom, a „Nagyboldogasszony" ortodox katedrális, a „Szent Mihály és Gábriel Arkangyalok" görög katolikus katedrális, a Popp Aurel kápolna. Ma Szatmárnémeti egyik legérdekesebb erdélyi város, a síkság tenyerén elhelyezkedő „burg", amely síkság az Avas kialudt tűzhányóinál kezdődik és Bécs alatt ér véget, amely város ugyanannyi távolságra van innen, mint Bukarest. Egy szép város, akárcsak lakói, akik a Szamos fáradhatatlan csobogása mellett egy mosollyal elegyített könnycsepp meséjét álmodják ezer év óta.

 

Vissza